2. ra
2005.05.02. 19:03
dvzlk mindenkit a 2. SVK rn! Mivel elz rn megismerkedtnk a 4 fajta varzslattpussal s az igzetet mr t is vettk, ezrt mg 3 db maradt. Vgjunk is bele. A kvetkez legyen a bbjok. A bbjok nem rendelkeznek manaszllal, hanem a kontrolllatlan manaramlst vltoztatjk meg a clpont krl. Folyamatos hatsak, megszntetskig rvnyben maradnak. Vannak olyan bbjok, amelyek megszntetik egy msik hatst, ezeket oda-vissza varzslatoknak nevezzk. A bbjokkal alaposabban a bbjtan rn ismerkedhettek meg. A kvetkez tpus az tkok ami legnehezebb varzslattpus.Nagyon jl tudom hogy az elssket ez rdekli a legjobban, de most csak nhny jellemzt fognak rluk hallani. Az tkok legtbbje rt hats, tbbsgk azonnali hatidej, de lteznek maradand tkok is. Az tkoknak termszetesen van manaszlja, nem is akrmilyen, hihetetlenl bonyolult, ezrt is fognak csak ksbb tanulni rluk. Az utols varzslattpusunk az tvltoztatsok. Az tvltoztatsok az tvltoztats tpusa szerint rendelkeznek varzsigvel. Az tvltoztatsok egy dolog/szemly valami mss vltoztatsra szolglnak. Manaszljuk bonyolultabb, mint az igzsek, de meg sem kzelti az tkok manaszljnak bonyolultsgt. Most hogy mr ismerjk mind a ngy varzslattpust, megtanuljuk ket megklnbztetni. Erre kt fle mdszert lehet hasznlni, egy gyorsat, amihez tbb tudsra van szksg, s egy kicsit bonyolultabbat, ami csak a varzslattpusok ismerett ignyli. De van egy mdszer : kizrsos mdszer.
Vgig kell vizsglnunk a varzslatot melyrl szeretnnk megtudni, hogy milyen tpus, de fordtott sorrendben : tvltoztatsok, tkok, bbjok, igzsek a tulajdonsgai alapjn. Vizsgljuk alaposan vgig az adott varzslat tulajdonsgait, hatst, erejt, s zrjuk ki sorban azokat a tpusokat, melyek nem lehetnek.Ha az adott varzslat tvltoztatsra szolgl, akkor egyszeren egy tvltoztatssal van dolgunk. Viszont ha nem vltoztat t ez a varzslat, akkor megvizsgljuk a kvetkez varzslattpus, azaz az tkok tulajdonsgai alapjn. rt hats varzslatrl van sz akkor megtudtuk, hogy az tok. Ha nem, akkor folytatjuk a kvetkez varzslattpussal.
|