A vil�gtoj�s II.r�sz A g�r�g mondavil�g egy kev�ss� ismert momentuma az a r�szlet, amikor a Khaosz, a vil�g �s�llapota uralkodott a F�ld�n, melyre a N�x, a s�t�ts�g borult. Egy l�g�ramlat megtern�keny�tette a Khaoszt, az �gy keletkezett ez�sttoj�sb�l sz�letett meg Er�sz, a szeretet. Er�sz azonban elborzadva mag�ny�t�l visszab�jt az ez�sttoj�sba, onnan h�vta �letre Uranoszt, az eget, �s Gai�t, a f�ldet. Az ikrek, Castor �s Pollux szint�n toj�sb�l keltek ki. Az orphikus kultuszok tan�t�sa szerint "Isten teremtett mindent... (�s) az alaktalan t�meget toj�ss� form�lta, amelyb�l minden dolog keletkezett." A T�vol-Kelet m�toszai k�z�l t�bben is visszak�sz�nt a vil�gtoj�s. Indi�ban a mindent �that� lehelletet �s a mindent mag�ba rejt� vizet tartott�k egy�ttesen mindennek a teremtoj�nek, a hiranja-garbha (arany-embri�, aranytoj�s) �ltal. Ebb�l jelent meg azut�n Brahma, a Teremt�. Egy m�sik m�tosz szerint Visnu, a vil�gtengeren nyugv� istens�g k�ld�k�bol egy l�tuszvir�g n�tt ki, �s Brahma ezen �t jelent meg, ez szint�n nem m�s, mint a vil�gtoj�s m�dosult v�ltozata, ak�rcsak az egyiptomi H�rusz eset�ben. A jap�n m�toszok szerint kezdetben In �s Jo, a f�rfi �s a n�i princ�pium egy�tt fek�dt a kaotikus toj�sban, amely azut�n kett�v�lt: �gy keletkezett az �g �s a f�ld. K�n�ban �gy tartott�k, hogy Pan-ku, a vil�gteremt� eleinte a mindens�g s�t�t, toj�s alak� k�osz�ban �lt, mintegy cs�rak�nt. Tizennyolcezer �v eltelt�vel a toj�s k�t r�szre oszlott: a tiszta �s vil�gos r�sz lett az �g, a neh�z �s tiszt�talan a f�ld. Ennek a mindens�gben jelenl�v� �si kett�ss�gnek a meg�r�k�t�se a Jin-Yang szimb�luma. A Yang jelent�se: f�ny, nappal, meleg, d�li ir�ny, er�, kisug�rz�s, f�rfiass�g, aktivit�s, �let, �g; a Jin jelent�se pedig: s�t�ts�g, �jszaka, hideg, �szaki ir�ny, gyenges�g, befogad�s, n�iess�g, passzivit�s, hal�l, f�ld. A magyar mitol�gi�ban is megtal�lhat� a vil�gtoj�s, olyannyira, hogy a mai napig fennmaradt a toj�s tisztelete a n�pi hiedelemben. A h�sv�t nem m�s, mint a term�kenys�g �s az �let kezdet�nek meg�nnepl�se toj�sfest�ssel, toj�s aj�nd�koz�ssal.