A vil�gtoj�s A vil�gtoj�s mond�ja a legt�bb n�p hitvil�g�ban felbukkan valamilyen form�ban. A F�nyistennek, a teremt�nek n�-elv� keletkez�s-m�toszai k�z� sorolhat�k azok, amikor toj�sb�l, l�tuszb�l sz�letik meg. A l�tusz a v�z, a n�iess�g szimb�luma, ugyan�gy a toj�s, az anyam�h jelk�pe. A toj�s s�rg�j�b�l (Nap) lesz azut�n a f�rfi, feh�rj�b�l (Hold) pedig a n�i princ�pium. Egy inka m�tosz szerint az emberis�get h�rom toj�sb�l alkotta meg Pachacamac, a teremt� isten. Aranytoj�sb�l az inka csal�dj�t �s az uralkod� r�teget, ez�sttoj�sb�l az asszonyaikat, az emberis�g t�bbi r�sze pedig a r�ztoj�sb�l j�tt elo. Az egyiptomiakn�l t�bb kozmog�ni�ban is felbukkan az �stoj�s A f�ra� Horus megtestes�t�je a f�ldi vil�gban, az emberis�g ura. Horus egy l�tusz bimb�j�b�l sz�letett, �s ezzel �r�k ifj�s�got kapott. Ra, a Napisten egy toj�sb�l sz�letett. A bennu az egyiptomi mitol�gia legend�s madara, mely l�ngok k�z�tt kel �letre, �s minden 500 �vben egyszer f�szket �p�t egy obeliszk tetej�n, ahol lerakja toj�s�t. Mikor a toj�s h�ja repedezni kezd, a bennut felem�sztik a l�ngok, �s a toj�sb�l �jj�sz�letve sz�ll fel. Hermopolis kozmog�ni�j�ban nyolc isten alkotja a teremt�s el�tti k�osz els� n�gy istenp�rj�t, az �smocs�r teremtm�nyeit. Az �sv�zb�l kiemelked� �sdombon �ltaluk l�tes�l az �stoj�s, �s abb�l kel ki az �smad�r. Az akk�d mitol�gi�ban eg�szen elrejtve lelj�k fel az �stoj�st: Az istenek n�i m�heket teremtenek, melyeket bunk�sbottal felt�rve "agyag" b�jik elo, ez 9 nap ut�n v�lik f�rfiv� �s n�v�. A finn teremt�sm�tosz, a Kalevala els� �neke �gy mutatja be a vil�gtoj�s sz�tt�r�s�t: "T�rt toj�snak als� fele V�lik als� f�ldfen�kk�, T�rt toj�snak fels� fele A felett�nk val� �gg�, S�rg�j�nak fels� fele F�nyes napp� fenn az �gen, Feh�rj�nek fels� fele A halov�ny holdd� l�szen."