A vil�gfa II.r�sz A maja m�toszokban is felt�nik a Vil�gfa egy v�ltozata. Elk�pzel�s�k szerint a vil�g mind a n�gy sark�ban egy-egy gyapotfa �ll, az Imix, amely a b�s�get biztos�tja. A f�k az �gt�jaknak megfelelo sz�n�ek, a kelet v�r�s, az �szak feh�r, a nyugat fekete, a d�l pedig s�rga. Hasonl� elk�pzel�s uralkodott a k�naiak m�toszaiban, szerint�k az �gboltozatot n�gy oszlop tartotta. Az indiai m�toszok t�bbsz�r is eml�t�st tesznek szent f�kr�l. Buddha, a nagy tan�t� egy fa t�v�ben �lve �rte el a megvil�gosod�st. A hindu Visnu-t is gyakran �br�zolt�k egy kozmikus fa alatt. A sum�rok Huwawa f�j�t, a c�drust tisztelt�k vil�gfak�nt, az �let szimb�lumak�nt, mely t�bbsz�r felt�nik a Gilgames eposzokban is. A h�ber kabbal�ban szerepl� �letfa ugyanennek a kozmikus f�nak a let�rk�pez�s�t jelenti. Az �let F�ja t�z szefir�b�l �ll, amelyek a tudat egyes szintjeit jelen�tik meg. A g�r�g mond�kb�l sem hi�nyzik a szent fa. Daphne, a sz�p nimfa addig menek�lt az �t szerelm�vel �ld�zo Apoll�n el�l, m�g v�g�l apj�t, P�neiosz folyamistent k�rte meg: v�ltoztassa �t �t. A nimfa l�ba egyszerre f�ldbe gy�kerezett, teste pedig bab�rf�v� alakult. A vil�got sz�mos indi�n t�rzs elk�pzel�se szerint is vil�gfa vagy c�l�p tartja fenn. A bella-coola indi�nok szerint a fa gy�ker�n�l lakik Amtep, a gonosz szellemek ura, tetej�n pedig Amotken, a j�indulat� szellem. A kanadai indi�nok hossz� mitikus t�rt�netben mes�lik el, hogyan tan�tott�k a szellemek azt az ifj�t, akinek hivat�sa lett, hogy tartsa a vil�goszlopot. A vil�gfa seg�ts�g�vel jutnak a vak �l�l�nyek is a f�ld felsz�n�re. A keresz indi�nok hite szerint a f�ld m�ly�ben n�gy vil�g volt: a v�r�s, a k�k, a s�rga �s a feh�r, az emberek a legals�, feh�r vil�gban �ltek. A F�ldistenn� vagy a Kukoricaistenn� f�t hozott l�tre, ezen kereszt�l jutottak fel az emberek a v�r�s vil�gba, s innen mai lakhely�kre, a f�ldre. De Apoll�n m�g �gy is annyira szerette, hogy leveleivel haj�t d�sz�tette. A bab�rf�k leveleib�l font koszor� k�s�bb gy�zelmi fej�kk�nt szolg�lt a h�s�knek.