A vil�gfa Az Axis Mundi, vagyis a vil�gtengely nagyon sok n�p hitvil�g�ban elofordul. Ennek jelk�pe a Vil�gfa, amely �thidalja a k�l�nb�z� vil�gokat, hogy �gy lehets�gess� v�ljon az ezek k�z�tti utaz�s. Gy�kerei az als� vil�gba ny�lnak, t�rzse a k�z�ps� vil�g, lombja pedig az �g, a fels� vil�g. A Vil�gf�n l�vo gy�m�lcs�k jelk�pezik a tud�st (bibliai almafa a tud�s alm�j�val). A fa mellett a legt�bb esetben egy k�gy� vagy egy s�rk�ny �rk�dik. A kelt�kn�l Uisnech Korisf�ja az, ami �sszek�ti a f�ldi vil�got az als� �s a fels� vil�gokkal, �s lehet�v� teszi az utaz�st ezek k�z�tt. Az �rek m�tosz�ban Thomas szak�tott gy�m�lcs�t a f�r�l, hogy el�rje ez�ltal a tiszt�nl�t�st. Minden kelta t�rzsnek vagy t�rzssz�vets�gnek saj�t szent f�ja - az �r hagyom�nyban bile - volt, ahol a t�rzs kir�lyait avatt�k. Ez a fa a t�rzs ter�let�nek k�zep�n �llt, az egys�g �s a biztons�g jelk�pek�nt. Ha az ellens�g az �let F�j�t (crann bethadh) kid�nt�tte, ezzel meggyal�zta �s roml�sba d�nt�tte a n�pet. Az egyiptomiak a szikomorf�t tekintett�k a klasszikus �rtelemben vett �let f�j�nak. Ez a fa a mai hegyi juharhoz vagy a plat�nhoz hasonlatos a legink�bb. Hathor szerelemistennonek �s Nut �gistenn�nek, a halottak v�delmez�inek szent f�ja volt, az � n�v�nyi megtestes�l�s�knek gondolt�k. A szikomorf�r�l azt tartott�k, hogy messze a termof�ld hat�rain t�l mag�nyosan �ll a homoktengerben, lem�lyesztve gy�kereit titkos v�zerekig, jelezve az ember el�tt az �let �s hal�l kettoss�g�t. Az Osiris h�tgerinc�t jelk�pez� djed-oszlopot szint�n a Vil�gfa szimb�lumak�nt tisztelt�k. A Biblia �gy sz�l a vil�gf�r�l: ��s n�vesztett az �r�kk�val� Isten a f�ldb�l mindenf�le f�t, kellemeset a megtekint�sre �s j�t az ev�sre; az �let f�ja pedig a kert k�zep�n volt, a j� �s a rossz tud�s�nak f�ja... �s (az asszony) .. vett a gy�m�lcs�b�l �s evett; adott f�rj�nek is vele egy�tt �s az is evett. Akkor megny�ltak mindkett�j�k szemei ...� A s�m�nizmusban a s�m�n transzban utaz�st tesz a fa �gai k�z�, vagy pedig lemer�szkedik a gy�kerekhez, hogy a szellemos�kkel kapcsolat-ba l�phessen. A szib�riai n�pek vil�gf�ja nagy szerepet j�tszott a s�m�nok beavat�si szertart�saiban is. A beavat�s sor�n ell�togat az alvil�gba, �s itt darabolj�k fel. A beavatott meghal a h�tk�znap sz�m�ra, mik�zben k�l�nleges kapcsolatra l�p a szellemvil�ggal, elsaj�titja annak a tud�s�t, �s tolm�csolja az �zenet�t az embereknek. A vil�gfa a s�m�nizmusban 3 r�szb�l �ll: - a gy�k�rr�szb�l ami az alvil�gba ny�lik ahol a halottak szellemei laknak - a t�rzsb�l ami a mi vil�gunknak felel meg - �s a lombr�szb�l ahol az istenek laknak Ezek k�zt k�zlekedik a s�m�n r�v�lt vagy m�dosult tudat�llapotban