Atlantisz II.r�sz Az el�z� 2 �r�n mag�r�l Atlantiszr�l tanultunk, most a legnagyobb kir�ly�r�l Hermes Trismegios-r�l lesz sz� kicsit r�szletesebben. Thot, vagy Hermes Trismegistos (nevezz�k mostant�l fogva az ut�bbi n�ven) a mai tud�sunk szerint atlantiszi �r�ks�get birtokl� pap kir�ly �s m�gus volt. L�tez�s�re a t�rt�nelem is sok bizonyoss�got tal�lt. Egyes felt�telez�sek szerint a Nagy Piramist � amit ma Keopsz piramisnak nevez�nk � szint�n � �p�ttette, hogy a b�lcsess�get �s Atlantisz m�gikus birodalm�nak �r�ks�g�t itt rejthesse el a vil�gi tud�st�l elszigetelve. Az atlantiszi eredet� m�gi�val foglalkoz�k azt �ll�tj�k, hogy Hermes Trismegistos k�zel 16 000 �ven kereszt�l uralkodott. Uralkod�s�nak a mai l�pt�kkel szemben meglehet�sen hossz� id�tartam�t egyesek �gy magyar�zz�k, hogy k�l�nf�le testekben, de azonos tud�ssal � tal�n ahhoz hasonl�an, mint a Dalai L�ma, akinek �j testben val� visszat�rt�re sz�mos jel utal � uralkodott. M�sok azt tartj�k, hogy a m�gia seg�ts�g�vel legy�zte a hal�lt �s csak akkor t�vozott a f�ldi megtestes�l�s�b�l, amikor ennek el�rkezett az ideje. Ezt al�t�masztani l�tszik az a m�gikus hagyom�ny, amit a keleti fak�rok a mai napig k�pesek v�ghezvinni. A nyugati elme sz�m�ra ez felfoghatatlannak t�nik. Ilyenek az �lve eltemettet�s, vagy a k�l�nf�le testr�szek elt�vol�t�sa �s visszan�veszt�se, �s m�s tr�kknek l�tsz�, �m nagyon magas m�gikus beavat�si szinten tr�kk n�lk�l is megval�s�that� gyakorlatai. Thot az egyiptomi istenek k�z�tt is helyet foglalt, miut�n kil�pett test val�j�b�l. A m�v�szeti �biszmad�r alakj�ban �br�zolja, vagy ember alakban �biszfejjel. Mint ilyen � a hold istens�ge, az id�sz�m�t�s�, mely a hold j�r�s�n fordul meg, nemk�l�nben a m�r�s� �s m�rt�k� is. Az ut�bbi alapon az id�k folyam�ban � v�lik a vil�grend, a mindens�gben uralkod� beoszt�s �s c�lszer�s�gi istenszeme k�pvisel�j�v�. V�d�je �s ura a t�rv�nyeknek, istene a szellemi hatalomnak, rendez�je az istentiszteleti szertart�soknak �s legf�bb ellen�re minden tudom�nynak �s m�v�szetnek, kinek az egyiptomiak nem csup�n az �r�s feltal�l�s�t tulajdon�tj�k, hanem azt is, ami az �sszes tudom�nyok alapelveit �s elemeit is k�pezi. A b�lcsess�g istenek�nt a tud�s feljegyz�jek�nt tartott�k sz�mon, hiszen b�lcsess�ge �s tud�sa alapj�n k�ts�gtelen, hogy isten megtestes�l�se volt F�papjai vitt�k tov�bb azt a tud�st, amit az emberekre hagyott, �s �k �rizt�k a Nagy Piramist.