A mugli

Muglinak nevezz�k az emberi faj azon egyedeit amelyeknek az id� sor�n minden m�gikus k�pess�g�k elveszett. Sajnos �k vannak  t�bbs�gben.Az emberek (�s a m�gikus k�pess�gekkel rendelkez�k is besorolhat�k ezekbe a csoportokba) 4 fajt�j�t ismerj�k: Europid, Mongolid,Negrid, Ausztralid. A mai mugli �se a homo sapiens volt. Ez hasinl�tott a legjobban r�. A muglik kb. 6, 477 milli�rdan vannak, ami nagyon sok.A var�zsl�k mindig is f�ltek att�l, hogy a mugil r�j�nnek a titkukra ez�rt azt�n rengeteg �vint�zked�st tettek. M�g nem bizony�tott, de nagyon val�sz�n� az, hogy  az emberis�g hajnal�n az akkori var�zsl�k el�tkozt�k az muglikat. Ennek az lett a k�vetkezm�nye, hogy az muglik elkezdtek f�lni. �gy ha valaki manaps�g tal�lkozik egy muglival nem kell t�le f�lnie, de nem �rt az el�vigy�zatoss�g, mert nem minden mugli f�l!De persze nem csak rossz dolgokat csin�ltak a muglik. Rengeteg olyan eszk�zt k�sz�tettek, tettet vittek v�ghez ami nek�nk is kedvezett.

 A t�rt�nelm�k k�l�nb�z� korszakokhoz kapcsol�dik. �skor, �kor, K�z�pkor, �jkor, Leg�jabbkor (vagy XX. sz�zad).

1. �skor

 ebben a korban �ltek a mai muglik legels� rokonaik. Fejl�d�s�k a k�vetkez� volt: homo habilis az eszk�zk�sz�t� ember, homo erectus
 a t�zes ember, homo heidelburgensis a "m�sz�ros" majd a homo neandertalensis a neanderv�lgyi vagy b�lcs ember �s v�g�l a homo sapiens. Mind ehez a fajhoz tartozik Kb. 250 000 �ve jelent meg az els� homo sapiens vagy k�zismertebb nev�n MUGLI. Ezek ekkor m�g el�gg� egyszer� �letet �ltek. A f�rfiak vad�sztak a n�k meg a barlangban plety�ztak. K�s�bb a f�ldm�vel�s �s az �llatteny�szt�s is megjelent.

2. �kor

Ide tartozik az �kori egyipton , helasz (g�r�g), �s a r�mai birodalom. Szok�s ezeket rabszolgatart� t�rsadalmaknak is nevezni, mivel rengeteg rabszolg�t dolgoztattak, f�leg a r�maiak. Mind a 3 t�rsadalom istenf�l� volt, de k�l�nb�z� istenekben hittek. Az g�r�g�k, vagy hell�nek voltak a leg�rtelmesebbek, �s legb�lcsebbek. Az egyiptomiak csak az�rt tudtak nagy dolgokat csin�lni, mert sokan voltak �s volt el�g rabszolg�juk akiket dolgoztathattak. A r�maiaknak meg volt haderej�k �s el�g b�tors�guk ahoz, hogy leig�zz�k f�l  eur�p�t. Persze ebben sok var�zsl� is seg�tett.

3. K�z�pkor

 itt m�r kicsik�t fejl�dtek, �s m�r bonyolultabb g�peket is haszn�ltak (l�sd: �gy�). Viszont egyre jobban ki�lez�dtek a vall�si viszonyok. Ahogyan a muglik kezdt�k felfedezni a f�ldet �gy egyre t�bb vall�s is jelent meg. �s ez nem volt szerencs�s, mert a kereszt�nyek csak a saj�t vall�sukat akart�k �s semmi m�st. �gy indultak az �gynevezett keresztes hadj�ratok. A legjelent�sebb ter�letfoglal�st pedig a t�r�k�k v�gezt�k.

4. �jkor

 itt t�rt�nt az �tt�r�s, mert az angol James Watt felfezte a g�zg�pet. V�gre volt egy olyan energia ami nem eberi er�vel m�k�d�tt, �s mozgathat� volt.  Ezek ut�m m�r sorban j�ttek az �j tal�lm�nyok.Ezt nevezz�k 1. Ipari Forradalomnak.K�s�bb a 2. ipari forradalommal �jabb tal�lm�nyok sz�lettek. Megv�ltozott az egyes �llamok fel�p�t�se is. Megsz�letett a kapitalizmus, �s a kommunizmus. De ez nem mindig ment k�nnyen. Sok helyen hatalmas forradalmak, szabads�gharcok �r�n val�sulta csak meg, b�r volt ahol  m�g ez  ut�n is csak k�zipkori viszonyok maradtak. Az �jklor v�g�re, teh�t kb. 1890-re �gy alakult a mugli orsz�gok gazdas�gi sorrendje : USA, N�meto. Anglia, Franciao

5. Leg�jabb kor

  az 1900-as �vek.
A muglik �leteviszonyai er�teljesen megjavultak. Az �j tal�lm�nyok el�rasztott�k a vil�got. Ehez felvev�piac kellett,  �gy a gyarmatok szerepe egyre negyobb lett. Olyannyira, hogy a k�t gyarmattart� hatalom Anglia �s Franciaorsz�g ellen a gyarmatokkal nem rendelkez�  , de er�s hatalmak h�bot�t ind�totak. Ezt nevezz�k 1. Vil�gh�bur�nak 1914-1918. A h�bor�t az Angli�b�l, Franciaorsz�gb�l �s Usa-b�l �s sok kisebb �llamb�l �ll� Antant nyerte (a m�sik sz�vets�g a h�rmas sz�vets�g volt). Ezek ut�n j�tt 10 �v j�l�t a gy�ztesek, �s 10 �v nyomor a vesztesek sz�m�ra. �s itt t�rt�nt az aminek a k�vetkezm�nye lett minden. Kit�rt a Nagy Gazdas�gi Vil�gv�ls�g 1929-1933.  nem is igaz,nem h�rmas sz�vets�g   s  Nagy volt a t�ltermel�s a kicsi felvev�piachoz.

Ekkor rengetek �zem, v�llalkoz�s ment cs�dbe �s rengeteg munkan�lk�li lett. De az �let ment tov�bb sz�p lassan minden j�ra fordult.
. M�k�d�tt is a dolog addig am�g a N�metek "f�hrer"-je Adolf Hitler (osztr�k sz�rmaz�su) ki nem robbantotta a 2. Vil�gh�bor�t 1939-1945 .
 Hitler egy �r�lt mugli volt. Legh�resebb k�nyve a Mein Kampf az �ltala l�trehozott fasizmus forgat�k�nyve volt. Hatalmas volt a puszt�t�s, �s rengeteg mugli �s var�zsl� halt meg. A legnagyobb puszt�t�st a hidrog�nbomba (atombomba) v�gezte melyet a magyar sz�rmaz�su Teller Ede tel�lt fel. 
1945-t�l azomban kezdett helyre�lni a b�ke, �s tart napjainkig