Kezdj�k azzal mi is az a s�t�t var�zslatok kiv�d�se. Ezeken az �r�kon mint a nev�b�l is kital�lhat�, megtanuljuk kiv�deni az ellen�nk ir�nyul� var�zslatokat, vagy �ppen a minket megt�mad� m�gikus l�nyeket. Az els� �r�n a m�gia legalapvet�bb elem�r�l, illetve az ig�z�sekr�l lesz sz�. Mikor var�zsolunk az energia(manna) �ramlik ki a p�lc�t�l eg�szen a c�lpontig. Hogy meg�rts�k tudniuk kell, a var�zslat t�pusokat. A var�zslatokat 4 t�pusba sorolhatjuk be:
ig�z�sek, �tkok, �tv�ltoztat�sok, b�b�jok.. Minden var�zslatt�pus eset�n m�s m�don hat(�ramlik/v�ltozik) az energia. Ezen az els� �r�n a legegyszer�bb t�pussal, az ig�z�sekkel, fognak megismerkedni, azt�n a k�vetkez� �r�n a t�bbivel is.

Az ig�z�sek
Az ig�z�sekhez egyszer� volta miatt rengeteg var�zslat tartozik mivel rengeteg var�zslat egyszer�. Ig�z�skor az energia �raml�sa a p�lc�t�l a c�lpontig egy egyenes sz�lat alkot a c�lpontig. Ezt a sz�lat term�szetesen nem l�tjuk, csak esetleges f�nyjelens�g�t ami az energia miatt van. Ilyenkor biztosan felmer�l bennetek a k�rd�s, hogy akkor ezt honnan is tudjuk. A v�lasz az, hogy l�tezik �gynevezett energias�k, ahol az energia l�that�. De err�l b�vebben m�sodikban lesz sz�, most el�gedjetek meg ennyivel.
Az energia nem l�that� a F�ld�n, de a var�zslat, ami ugye bel�le �ll, �rz�kelhet�. Amikor a var�zs eljut a c�lpontig, akkor az energia �talakul olyan energi�v� ami hatni k�pes a F�ld�n is. A k�vetkez� �r�n, mint m�r eml�tettem, megismerked�nk k�zelebbr�l a t�bbi var�zslat t�pussal is �s megtanuljuk, mik�nt lehet �ket megk�l�nb�ztetni egym�st�l.