Mi a m�gia? A muglik lexikonja szerint: az a csod�s hatalom, melyn�l fogva rejt�lyes m�don, term�szetf�l�tti eszk�z�k seg�ts�g�vel, a term�szet rendj�t�l elt�r� csod�s dolgokat vihetni v�ghez.

Az emberek a f�ld�n a legk�l�nb�z�bb hiedelmeknek h�dolnak, hogy �rtelmezz�k �s magyar�zz�k a vil�g jelens�geit. R�gen a m�gia, a vall�s, egybefolyt, ma m�r azonban a m�gia �s a vall�s szembe�ll egym�ssal. Az el�bbit vagy el�t�lj�k, vagy a k�pzelet vil�g�ba eml�ts�k, vagy jobb esetben el hissz�k a m�gusnak, hogy term�szetfeletti vil�got k�v�nja befoly�solni, ak�r gonosz c�lokb�l is. A vall�sra ezzel szemben �gy tekint�nk, mint egy l�nyeg�ben j�indulat� istens�g tisztelet�nek gyakorlat�ra

Az �semberek szoros kapcsolatban �lltak az �ket k�r�lvev� term�szettel. Az �sember hitvil�ga feltehet�en szerepet j�tszott a k�z�ss�g, a horda �sszekov�csol�s�ban, a gy�gy�t�sban �s a term�szet feletti uralom kiv�v�s�ban. A barlangok falaira rajzolt k�pek t�bbnyire �llatokat �s harcos embereket �br�zoltak. Ennek oka egyszer�: a barlangrajzok a vad�szat �modellez�s�re� szolg�ltak. Az �semberek hite szerint, ha elj�tssz�k el�re a vad�szatot egy szertart�s keretei k�z�tt, ezzel mintegy hatalmat szereznek az �llat felett, amit elejteni k�v�ntak, �gy a vad�szat sikeres lesz. Ez�rt rajzolt�k le �ket, azt hitt�k, a rajz valamif�le m�gikus kapcsolatot teremt az elejtend� vad, �s az ember k�z�tt.

Az egyik ilyen megmaradt barlangrajz a Spanyolorsz�g �szaki r�sz�n tal�lhat� Altamira-barlangban van. Az 1870-es �vek elej�n a m�kedvel� r�g�sz, Sautuola a barlang el�csarnok�ban folytatta �sat�sait. Kisl�nya unatkozv�n felfedez��tra indult a barlang belseje fel�. Hamarosan - toros, toros! - ki�lt�sokkal futott vissza �s kezdte maga ut�n vonszolni a sz�k folyos�ba meglepett apj�t. Don Sautuola n�gyk�zl�b m�szott az alacsony mennyezet� folyos�n l�nya ut�n, melynek v�g�n a mennyezetet �l�nk sz�nekben pomp�z� b�l�nyek, lovak, vaddiszn�k, szarvasok csod�latos festm�nyei bor�tott�k.

Az emberek egy csoportja vad�szati sz�neket kent mag�ra, d�szeket er�s�tettek a mag�ra, majd magukhoz vett�k a fegyvereiket. Ezut�n megkezd�d�tt a ritu�l�, melynek sor�n a falra rajzolt �llatok sebezhet� pontjait pr�b�lt�k meg eltal�lni. �gy gondolt�k, hogy ezzel a szertart�ssal az �llatok lelk�t m�r legy�zt�k, s az igazi vad�szatra m�r csak a test�kkel kell megbirk�zni. A szertart�s v�g�n �r�mt�zeket gy�jtottak, majd m�snap elindultak az igazi vad�szatra. B�zva abban, hogy sz�mukra ez csak is sikerrel z�rulhat

Az �semberek egy�b m�s szertart�sokat is hajtottak v�gre, ezek f�leg gy�gy�t� �s term�kenys�gi szertart�sok voltak. Ezekre is t�bb dolog utal, pl. kezdetleges kis faragott szobrok, stb.

A m�gia nagyon primit�v, kezdetleges �s (f�k�nt kezdetben) nem volt tudatos a haszn�lata. K�s�bb felfigyeltek arra, hogy bizonyos m�don �s m�dszerek (bizonyos anyaggal, bizonyos mozdulatokkal rajzolt k�pek, jelek, t�rgyak) seg�ts�g�vel k�sz�lt alkot�sok val�ban b�rnak m�gikus er�vel, sikeresebb lesz t�le a vad�szat, gy�gy�t�s stb. m�ghozz� minden alkalommal, ha ezt haszn�lj�k. Ezeket megjegyezt�k, �s �jra meg �jra haszn�lt�k. Tulajdonk�ppen ebb�l fejl�dtek ki a k�s�bbi var�zslatok, �s az ezeket a szertart�sokat vezet� emberek k�z�l ker�ltek ki a kiv�laszt�d�s sor�n a m�r t�nyleg var�zser�vel b�r� var�zsl�k, s�m�nok stb.